Az együttesről
A System of a Down elődje egy 1993-ban Serj Tankian és Daron Malakian által alakított Soil nevű zenekar. Később csatlakozott hozzájuk Sharvash Odadjian (Shavo) basszusgitáros, és akkori dobosuk Andy Khachaturian helyett John Dolmayan (Andy azóta az Apex Theory énekese). Az együttes nevét Daron Malakian egyik verse ihlette melynek "Victims of a down" a címe, Serj Tankian megfelelőbbnek találta a "System" szót. Az együttes tagjai örmény származásúak, az örmény népirtás túlélőinek unokái. Leginkább szókimondó társadalmi és politikai nézeteikről ismertek, melyek dalaikban is gyakran megjelennek. Boom című számuk videoklipjét Michael Moore rendezte (Fahrenheit 9/11).
Az együttes gyakran fellép jelentős emberi jogi kérdésekben, próbálja a világ figyelmét felhívni a komolyabb, mégis sokak számára ismeretlen politikai problémákra. Bírálják, hogy a török kormány tagadja az első világháború alatt az Oszmán Birodalom által elkövetett örmény holokausztot, felléptek a szudáni Darfur régióban elkövetett népirtás, kitelepítések és embertelen körülmények ellen.[1]
Az énekes Serj Tankian alapító tagja Tom Morelloval (Audioslave) az Axis Of Justice elnevezésű non-profit politikai szervezetnek (és rádióállomásnak), ami az emberi jogok védelmét tűzte ki célul.[2]
Első System of a Down című albumuk 1998 június 30-án jelent meg, nem túl sok sikerrel. Ugyanakkor sajátos stílusuk és háborúellenes megnyilvánulásaik már itt is felfedezhetők. A dalszövegek sokszor átvitt jelentéstartalommal bírnak, ugyanakkor szókimondó szövegekkel is találkozunk (War?, P.L.U.C.K).
Az igazi áttörést a második albumuk, a Toxicity jelentette, ami 2001. szeptember 4-én jelent meg a Sony gondozásában, és egyből az első helyen kezdett az amerikai és a brit slágerlistákon. Az album többszörös platinalemez lett. Hangzásvilágában ez az album is eltér az elsőtől, ám mégsem olyan markánsan, mint a Mezmerize/Hypnotize.
Harmadik albumuk a 2002. november 26-án kiadott Steal This Album! nem hozott akkora sikert, mint a Toxicity, de így is jelentős számban kelt el. A lemez a Toxicity-ből lemaradt számokat tartalmazta, de néhány új szám is rákerült az albumra, mint pl. a Roulette.
2005 májusában jelent meg a következő albumuk, a Mezmerize, ami egy dupla-lemez (Mezmerize/Hypnotize) első része. Ez az album hangzásában teljesen eltér az előzőktől. Az album nagyrészén Serj helyett Daron énekel (aki eddig inkább csak háttérénekes volt) és Serj legtöbbször csak háttérénekes. Daron azt nyilatkozta, azért lett más ez az album, mert más oldalukról is meg akartak mutatkozni és nem azt akarták csinálni, mint eddig. Az album megosztotta a rajongókat, de egyből az eladási listák élén nyitott. A lemez leginkább az iraki háborúról és ennek ellenzéséről szól (Daronnak rokonai vannak Irakban)[3].
A Hypnotize a SOAD legújabb albuma, ami a Mezmerize kiegészítése. A duplalemez második része 2005 novemberében került a boltokba. Keményebb hangzás jellemzi, mint Mezmerize-t, ami új hangzásvilágával osztotta meg a SOAD rajongókat, ugyanakkor nagyon hasonlít rá.
A Mezmerize/Hypnotize duplaalbum nagyon összetett. A legtöbb Mezmerize-on szereplő dalnak megvan a Hypnotize megfelelője is, ami hangzásvilágában és ritmusában megegyezik vele. Ezekre a számokra az avatott fül egyből ráismer. A két lemez együtt egyedi, ugyanakkor harmonikus hangzásvilágot ad. A két album összetartozását az is jól mutatja, hogy a Mezmerize első száma, a Soldier Side (Intro) tulajdonképpen egy felvezető a Hypnotize ugyanazon nevű utolsó számához. Ez egyfajta keretet ad a duplalemeznek.
A zenekar meghatározatlan időre visszavonult az ötödik stúdióalbum kiadása után. Serj Tankian szólóprojekten dolgozik, míg Daron Malakian egy új együttessel, a Scars On Broadway-el.[4] Shavo Odadjian pedig egy Achozen nevű hip-hop formációban vesz részt.[5]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
